Rákosi-korszak

Szűkebb értelemben 1948 és 1953 között, tágabb értelemben pedig 1947 és 1956 között létezett. Nevét vezetője, a sztálinista rendszerű totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta, aki 1947–48-ban került a hatalmi piramis csúcsára. Ekkor alapjaiban formálta saját ízlésére az országot; 1949-ben szovjet mintára új alkotmányt és új államcímert („Rákosi-címer”) is készíttetett, illetve megkezdődött a rendőrállam kiépítése és a totális terror („csengőfrász”) korszaka.

What People Say

kispolgári szokásokba és hagyományokba nagyon belebonyolódott dolgozókra, köztük a parasztokra, akik gyakran öntudatlanul ellenállnak. A paraszt, mint dolgozó hajlik a szocializmus felé… A paraszt, mint gabonaeladó a burzsoáziához húz, a szabadkereskedelemhez, azaz vissza a ‚megszokott’, a régi, a ‚kezdettől fogva meglévő’ kapitalizmushoz.

Rákosi Mátyás

Tájékoztató Iroda egyöntetűen arra az eredményre jutott, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetői pártellenes és szovjetellenes nézeteikkel, melyek összeegyeztethetetlenek a marxizmus-leninizmussal, egész magatartásukkal, és azzal, hogy megtagadták a megjelenést a Tájékoztató Iroda ülésén, szembehelyezték magukat a Tájékoztató Irodában tömörült kommunista pártokkal, az imperialistaellenes, egységes szocialista fronttól való elszakadás útjára, a dolgozók nemzetközi szolidaritása elárulásának útjára léptek és átmenőben vannak a nacionalizmus álláspontjára…

Vlagyimir Iljics Lenin

Rendszeresen javítanunk kell a párt összetételét – mondotta ekkor Sztálin elvtárs – azáltal, hogy emeljük a párttagok öntudatosságának színvonalát azzal, hogy a párt soraiba, egyéni kiválasztás útján csakis megbízható és a kommunizmus ügye szempontjából odaadó elvtársakat veszünk fel… ki kell szélesíteni a marxizmus-leninizmus eszméinek propagandáját, emelni kell kádereink elméleti színvonalát és politikai edzettségét.

Joszif Visszarionovics Sztálin

Let’s build something together.


Design a site like this with WordPress.com
Get started